F-gáz 2. összefoglaló

F-gáz 2. rendelet összefoglaló, azaz a hűtőközegek jövőképe

Az alábbiakban a 2014 nyarán véglegesített és az EU parlament által jóváhagyott 517/2014/EU rendelet rövid összefoglalóját olvashatja, mely hatályba lépése honosítást követően, 2015. január 1-jétől esedékes.

 FRISSÍTÉS! Megjelent az F-gáz 2 rendelet honosítása a közlönyben. Ide kattintva megtekintheti.

FONTOS! Ez az összefoglaló a mi értelmezésünket tükrözi, s mint olyan, pusztán tájékoztatási célokat szolgál. Amennyiben Ön berendezés tulajdonos, döntését az eredeti jogszabály ismeretében hozza meg, az alábbiakban közölt anyag az értelmezésben próbál segíteni, s mint ilyenért, felelősséget nem tudunk vállalni!

A 2013 nyarán közzétett, az F-GÁZ rendelet első módosítási tervezetéről szóló cikkünket, ill. a hűtőközegek környezetvédelmi alapfogalmainak rövid leírását ide kattintva éri el.

FONTOS! Az első F-gáz rendelet értelmében az R22 hűtőközeggel működő berendezésekre 2015. január 1-től kezdődően tilos R22 hűtőközeget tölteni, legyen az akár lefejtett, akár regenerált!
Az ilyen berendezések azonban tovább üzemeltethetőek a benne lévő R22 hűtőközeggel, mindaddig, amíg a benne lévő töltet ezt lehetővé teszi. Amennyiben mégis tölteni szükséges, helyettesítő (u.n. drop-in) közegek állnak rendelkezésre, vagy a berendezés átalakítása javasolt. Ha ilyen berendezése van, a továbbiakról érdeklődjön kollégáinknál.

Újdonságok a szabályzás körül

A 2006-os első F-gáz rendelet előírta, hogy annak tartalmát idővel felül kell vizsgálni, s az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt módosítani szükséges, hogy a Kiotói egyezmény által kitűzött tendenciát tartani tudja az EU. Ezek alapján 2013-ban kidolgozásra, majd 2014-ben megvitatásra és elfogadásra került a 2. F-Gáz rendelet, ami 4 ponton hoz újítást a korábbihoz képest:

• a szivárgás vizsgálatok gyakoriságát már nem a töltet mennyisége (3-30-300 kg), hanem számított CO₂ egyenértéke (5t-50t-500t) határozza meg
• a GWP érték számítási metódusa változott, így némely hűtőközeg GWP értéke is változott. A későbbiekben az új GWP értékeket adjuk már meg
• bizonyos ma is járatos közegek új rendszerekben való alkalmazását korlátozni fogja annak GWP értéke alapján, ill. az alkalmazástól függően
• korlátozza egyes ma használatos hűtőközegek szerviz célú alkalmazását
• bevezeti a kvóta rendszert, ami határt szab a hűtőközegek gyártásának / importjának az Európai Unió határain belül

1. Szivárgásvizsgálat gyakorisága

Egyik legfontosabb változás, hogy az eddig alkalmazott töltet alapú osztályozást felváltja a CO₂ egyenérték alapú kategorizálás. A szivárgásvizsgálati gyakoriságok rendszere nem változik (továbbra is éves - féléves - negyedéves, ill. szivárgás érzékelő rendszer megléte esetén az gyakoriság feleződése marad), de az új CO₂ egyenérték miatt sok hűtőrendszer gyakorisági kategóriát vált. A mellékelt táblázatban szemléltetjük, hogy az egyes közegek esetén milyen új töltetmennyiség határok lesznek 2015. január 1-től.

Azon berendezések szivárgásvizsgálatát, melyek az új számítási elv miatt már a rendelet hatálya alá tartoznak, de a korábbi szabályozás értelmében nem tartoztak oda, mivel töltet mennyiségük 3 kg alatti volt, a rendelet 2017. január 1-től kezdődően írja elő.

Új korlátozások

Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a kereskedelmi hűtési és épületgépészeti berendezéseket érintő legfontosabb korlátozásokat, melyeket az új rendelet vezet be. A lent megadott dátumok az új hűtőközeg forgalomba hozataláról rendelkezik, függetlenül attól, hogy az palackban szerviz céllal, vagy berendezésbe töltve, értékesítési - üzembe helyezési céllal kerül forgalomba. Bár ez a rendelet a korábbiaktól eltérően egyidejűleg tiltja meg a magas GWP értékű közegekkel új rendszerek üzembe helyezését és szerviz célú alkalmazását is, a visszanyert ill. regenerált közegek alkalmazását 2030-ig engedélyezi.

A fenti feltételrendszer nem vonatkozik a katonai alkalmazásokra ill. a -50 °C alatt üzemelő speciális hűtéstechnológiai rendszerekre.

A pontosság kedvéért álljon itt két definíció az eredeti rendelet szövegéből:

¹„helyhez kötött”: működés közben szokásos körülmények között nincs mozgásban, ideértve a hordozható beltéri légkondicionáló berendezéseket is.

²„kaszkádrendszerek felső fokozatú hűtőköre”: olyan közvetett, közepes hőmérsékletű rendszerek felső fokozatú hűtőköre, amelyben kettő, vagy annál több különálló hűtőkör kombinációjának sorba kapcsolása révén a felső fokozatú hűtőkör elnyeli az alsó fokozatú közepes hőmérsékletű hűtőkörből származó kondenzátorhőt.

 Az első szembetűnő észrevétel, hogy az új F-Gáz rendelet a nagyobb töltetű hűtőrendszerek közül csak a kereskedelmi hűtésben vezet be igen jelentős szigorításokat, ebből is kiemelve a 40 kg feletti rendszereket, amiket 2022 után csak 150 alatti GWP értékű hűtőközeggel lehet tölteni (kivéve a CO₂ kaszkád rendszereket, ahol a felső fokozatban 1500 ez a GWP határ). A jogalkotó célja egyértelműen ezen rendszerek tervezőinek és beruházóinak a jelentősen környezetkímélőbb, részben vagy egészben természetes közegekkel működő rendszerek felé való terelése.

A kereskedelmi hűtési szektort érintő legfontosabb változások

2020. január 1. után tilos lesz minden új hűtőrendszer üzembe helyezése, valamint a meglévők új hűtőközeggel való töltése, 2500 feletti GWP értékű hűtőközeggel, 2022 január 1-től pedig ez a határérték 150-re csökken a 40kW feletti kereskedelmi rendszerek esetében! Ez alól csak a kaszkád rendszerek kapnak felmentést.

Természetesen azon rendszerek, melyek ilyen közeggel vannak töltve, üzemeltethetőek életciklusuk végéig, mindössze az új hűtőközeggel való töltésük kerül korlátozás alá.
Lefejtett, visszanyert és regenerált közeggel az üzemeltetésük biztosított legalább 2030-ig!

Látható, hogy a hosszútávú megoldás valamilyen új, a jelenlegiektől merőben eltérő hűtőközeg kifejlesztése kell legyen, amire a gyártók már jó ideje nagy hangsúlyt fektetnek. A ma látható legkecsegtetőbb fejlesztési irány a HFC-k világából a HFO-k felé vezet, amely közeg alkotó elemeit tekintve változatlanok (hidrogén, fluor és szén atomok), de kötéseik, ezért kémiai tulajdonságaik jelentősen eltérnek. Jellemzően GWP értékük pedig jelentősen kisebb, mint HFC elődeiknek.
Ezen új közegeknek a fejlesztése még zajlik, s bár néhányukat már törzskönyvezték (kaptak Rxxx azonosítót), a közeljövőben várható újabb és újabb vegyületek felbukkanása, ami javít a korábbiak egyes nem kívánatos paraméterein. Ezen közegek részletes műszaki paramétereiről rövidesen külön írásunkban tájékozódhat.

Addig is, míg a minden igényt kielégítő, univerzális hűtőközeg kikerül a vegyészek boszorkánykonyhájából, az új F-gáz rendelet ad egy kiskaput a nagyobb teljesítményű kereskedelmi hűtőrendszerek telepítőinek, amit a következő oldalon részletezünk.

Kaszkád rendszerek

Az új F-gáz rendelet egyértelműen meghatározza, hogy milyen kaszkád rendszerek esetén engedi meg 2022 után is a 150-nél magasabb GWP értékű hűtőközegek alkalmazását. Ezek pedig azok a kaszkád rendszerek, ahol a hűtőbútorokban a hűtést direkt módon végző "alsó" fokozatban NEM a rendelet hatálya alá tartozó közeg dolgozik, azaz pl. CO₂. Ilyen esetben az innen származó kondenzációs hőt el lehet vezetni egy 150-nél magasabb, de maximum 1500 GWP értékű közeggel működő hűtőkörrel is. Az érték nem légből kapott, hanem a hűtéstechnológiában már sztenderdé váló CO₂ - R134a (GWP=1430) kaszkád technológiához igazodik. Ez a technológia főleg azokban az országokban fog elterjedni, ahol a klimatikus viszonyok miatt a transzkritikus CO₂ rendszerek üzemeltetése energetikailag nem előnyös. A kaszkád kapcsolással, köszönhetően az R134a jó hőmérséklet-nyomás viszonyának, az egész rendszer elfogadható nyomástartományon belül üzemeltethető, biztonságosan, költséghatékonyan.

Kvóta rendszer

A klíma védelem érdekében a rendelet igen szigorú és határozott módon kívánja csökkenteni a forgalomba hozott üvegház hatást okozó gázok mennyiségét. A cél, hogy 2030-ra 79%-kal csökkentse a kibocsájtás mértékét, amit a forgalomba hozás korlátozásával kíván elérni. Ennek érdekében kvóta rendszert vezet be, melyre gyártók és importőrök pályázhatnak a 2015-ös forgalmi adataik alapján.

Ahogy évről-évre a forgalomba hozható mennyiséget csökkentik a kvóták visszafogásával, azzal párhuzamosan várható, hogy ezen gázok piaci ára emelkedni fog. Ezt tetézheti még, hogy az egyes tagállamok saját hatáskörükön belül dönthetnek ezen közegek környezetvédelmi adóval való sújtásáról is, mint ahogy azt Spanyolországban már megtették.

Mindezek együttesen igen erősen abba az irányba kényszeríti a rendszer tulajdonosokat és üzemeltetőket, hogy technológiáikat tegyék környezetbarátabbá, a rendszeres karbantartások szakcégekkel történő elvégeztetésével próbálják megelőzni a felesleges szivárgások kialakulását.